Kosár (0)

18 feb Van-e klímaváltozás avagy illuminátusok, szabadkőművesek és laposföld-hívők egyesüljetek!

 

Mottó: Ebben a sorozatban egy kicsit sem leszek piszi. Ez persze nem jelenti azt, hogy bármennyire is igazam van, de a vélemények elhallgatása pont olyan rossz, mint állandóan és mindenért farkast kiáltani!

 

A kérdés nem az, hogy van-e, hanem inkább a mértéke kérdéses, illetve az emberi behatás szerepe. Bolygónk klímája periodikusan változik, hiszen hihetetlenül kényes egyensúlyban van, amelyben maximálisan érvényesül a pillangó effektus. Annyira bonyolult, hogy a legnagyobb teljesítményű számítógépekkel sem lehet bolygószintű, működő modellt felállítani, tulajdonképpen csak az látjuk, ami az orrunk előtt van. Már a közeljövő is nagyrészt fikció és találgatás.

Tudunk olyan korszakokról, amikor szinte az egész bolygó eljegesedett.

A prekambrium időszakban 770 millió évvel ezelőtt a bolygó nem kék volt a világűrből nézve, hanem szemet bántóan fehér, az Egyenlítőt is jégpáncél borította öt millió éven át. Aztán volt olyan korszak, amikor a Földnek jóval nagyobb területét öntötte el a víz, mint jelenleg. Volt olyan időszak is, amikor az átlaghőmérséklet 4-5 fokkal meghaladta a jelenlegit… De nem kell ennyire visszamenni a múltba, akkurátus gazdasági feljegyzések annak arról, hogy Anglia bor exportőr nagyhatalom volt, többek között Franciaországba is adtak el a nemes italból.

Tehát felmelegedés-eljegesedés akkor is volt, amikor embernek nyoma sem volt a Földön, és akkor is, amikor az ipari beavatkozás mértéke tízezred- vagy milliomod része volt a mostaninak. Ezek tények, lehet velük vitázni, csak éppen kár.

A klímaváltozás-tagadókat éppen úgy megmosolygom, mint a méregzöldeket. Honnan ismerszik meg az utóbbi? Nos, szerintük az ember fekély a Föld felszínén, bármit is csinálunk az káros, és jobb lenne, ha mindannyian elpusztulnánk, mert akkor menthető lenne-e csodás golyóbis. További ismertetőjelük, hogy nagy előszeretettel hordanak fast fashion ruhákat (a fast fashion iparág a 3. legszennyezőbb a Földön és még egyéb problémák is akadnak vele), nem jurtában élnek, nem maguk termesztette élelmiszert fogyasztanak, illetve az első adandó alkalommal tulajdonba vennének bármilyen autót, aminek V6-os motora van… A két csoport viselkedésének közös halmaza, hogy észérvekkel nem nagyon lehet rájuk hatni, mindenki mantrázza a saját, sokszor hazugságokon és csúsztatásokon alapuló érveit.

Édesapám nagybátyja református lelkész volt. Ő mondogatta nekem: Fiam, tiszteld mindenki hitét és meggyőződését, amíg nincs terhedre a hülyeségeivel! – elértem azt a pontot, amikor már terhemre vannak.

Adott egy elefánt. A klímaváltozás-tagadó az elefánt hátsóját nézi. A méregzöld az elefánt elejét. Tudják ők, hogy milyen az elefánt? Nem. Az elefánt mibenlétét leginkább az állatot körbejárva lehet megismerni, de ezen csoportok egyetlen tagja sem veszi a fáradtságot, hogy kilépjen a komfortzónájából és szembesüljön a tévedéseivel.

Az teljesen nyilvánvaló, hogy miért bolondság a tagadás. Az ultrazöldek hozzáállása viszont azért veszélyes, amiért minden szélsőséges megnyilvánulás az, nélkülözi a racionalitást, a helyzet pontos felmérését. Az idő kerekét nem lehet visszaforgatni. Nem lehetett megállítani a népességnövekedést 3.2 milliárdnál. A fejlődést nem lehet megakasztani. A thanosi megoldás, bár mélyen elgondolkodtató, de etikátlan és kivitelezhetetlen. A legjobb, amit tehetünk, hogy adott kereteken belül lépünk tovább és teszünk meg mindent a világunkért, nem törődve azzal, amit akár egyik, akár másik szélsőséges szajkóz.

Véleményem szerint borzasztóan leegyszerűsítő a Föld túlnépesedettségét kikiáltani a legtöbb rossz okozójának. A Föld lakosságának 95%-a a szárazföldek kevesebb, mint 10%-án él. Ennek a 10%-nak a 80%-a a part menti területeket jelenti.

A populáció eloszlása a Földön

Ebből az egy adatból is kitűnik, hogy mennyire egyenetlen a népesség eloszlása. Az egyenetlen eloszlást a rendkívül rossz elosztási rendszer teszi még elviselhetetlenebbé. Vannak olyan helyek, ahova nem jut elegendő minőségi élelmiszer, vagy tudásbeli hiányosságok miatt nem tudják megtermelni. Az ENSZ korábbi számításai alapján akár 10-11 milliárd ember is eléldegélhet a bolygón, csak éppen a tengereket és óceánokat is be kell fogni az élelmezésbe. Persze, amíg beleöntjük a szemetünket erre egyre kevesebb az esély.

A globális felmelegedéssel viszont elképzelhető, hogy olyan területek válnak lakhatóvá, ahova eddig csak a legelszántabbak merészkedtek. Kanada északi területei, Szibéria gigantikus sztyeppéi, A Dél-Amerikai hideg-rideg lapályosai, vagy éppen Ausztrália kietlen sivatagjai kellemes klímájúvá is válhatnak az elkövetkezendő ötven évben, tehát van hely bőven.

Ahogy korábban említettem, az időjárási modell annyira komplex, hogy nem látunk tovább egy bizonyos pontnál. Nem tudjuk, hogy mennyire fog megváltozni az időjárásunk. Nem tudjuk, hogy mi lesz az a pont, ahol stabilizálódik az új modell néhány ezer évre. Személy szerint azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy egy idő után visszakényszerülünk Afrikába, hiszen volt olyan korszak, amikor a mai Szahara területén egy 350.000 km-es tó hullámzott,

Észak-Afrika és a szubszarai térség óriás tavai

ennek utolsó darabja az egyre zsugorodó Csád-tó. A mega Csád-tó ie. 5000-ben érte le legnagyobb kiterjedését, gazdag kereskedővárások voltak a partján, ami aztán a rómaiak figyelmét is felkeltette és két expedíciós seregük is elérte az akkor már zsugorodó tavat. A Csád tavon kívül még négy mega-tó volt a Szahara területén, együttes területük nagyjából 300.000 km2, míg a vízgyűjtő területük megközelítőleg 3 millió négyzetkilométer volt. Ezeken a mega-tavakon kívül még tucatnyi apró, de így is több Balaton-méretű tó volt, és a radarfelvételek alapján úgy tűnik, hogy magas vízhozamú folyók hálózata szállította a vizet szerte Észak-Afrikában. A mostani kietlen, Európa méretű sivatag egy zöld oázis volt néhány ezer évvel ezelőttig.

Geológusok több száz mélységi fúrást végeztek a Szahara területén. Óvatos becslések szerint 600.000-800.000 köbkilométernyi (igen, köbkilométernyi!) édesvíz rejtőzik a sivatag alatt 70-500 méter közötti mélységben.

Afrika víztartalékai

Csak összehasonlításképpen; a Balaton vízmennyisége nem éri el a 2 köbkilométert. A mélységi zárványokban, és a kontinentális lemezek kőzet zárványiban vélhetőleg ennél a vízmennyiségnél 3-4 nagyságrenddel több van. Természetesen a jelenlegi technológiai ismereteinkkel ez utóbbiak kitermeléséről nem is álmodhatunk, azonban egy néhány száz méteres mélységből már könnyedén ki tudjuk emelni a vizet – komoly költségek mellett.

Ugyanakkor arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy a meglévő vízkészleteinkkel is elszomorítóan pazarlóan gazdálkodunk. A mezőgazdaság jócskán reformokra szorul, be kell lépnie a fenntartható szisztémák világába. Hi-tech eszközök használatával az amúgy is kicsapódó légköri párát kinyerve és csepegtetéses öntözésre fordítva a hagyományos édesvízzel történő locsolás idejétmúlttá tehető. Izraeli agronómusok remek eredményeket értek el a Negev sivatagban található gazdaságokban ezzel a módszerrel, nagy hozammal termesztenek olívát, szőlőt és hétköznapi zöldségeket.

Ültetvény a Negev sivatagban

 

Tehát számoljunk le azokkal a tévhitekkel, hogy nincs életterünk (jujjj, de rossz emlékezetű ez a szó!), és nincs élelmiszerünk, nincs vizünk. Ha kardcsörtetés helyett egymásra figyelnénk és meghallgatnánk – meghallanánk a másikat, ha a fegyverek fejlesztésére szánt pénzeket mezőgazdasági vagy éppen tengervíz sótalanítási programokra költenénk, akkor most sem lenne ekkora pánik.

Az ember a legnagyobb túlélő (meg a skorpió és a krokodil). Velünk született intelligenciánk képessé tesz minket az adaptív viselkedésre, tudunk alkalmazkodni a változó környezetünkhöz, és technológiai ismereteink pedig megkönnyíthetik az alkalmazkodást.

Mindezek mellett csak rajtunk múlik, hogy mennyire lesz fájdalmas az átmenet. A prevencióval már nagyon régen elkéstünk, de óriási felelősségünk van abban, hogy mit tanítunk az utánunk jövő generációknak. Egy élhető Földet, avagy egy mérgezett világot, ahol apokaliptikus körülmények között tengődik az emberiség maradéka?

Nincs hozzászólás

Szólj hozzá