Kosár (0)

25 máj Gyors tanulságok egy járványról

Szentül elhatároztam, hogy nem fogok írni a COVID-19 járványról. Egyrészt nem értek hozzá, másrészt nem a hiteles tájékoztatás nem az én dolgom, harmadrészt boldog-boldogtalan megszólalt már ebben a témában, negyedrészt a politikusok és az összeesküvés-elmélet hívők / gyártók hangjának orkánjában, egy visszafogott vélemény nem jut el a címzettekig Továbbra sem a járványról írnék, csupán megpróbálom levonni a tanulságokat a történtekből.

  1. Az ember, mint individuális lény magára maradt. Nincs egy vezérfonál, nincs mibe kapaszkodni, nincs egy olyan protokoll, amit egy ilyen esemény elején közhírré tesznek, és az akárcsak egy hétig érvényben marad. Mit tehet az ember akkor, amikor még a legközelebbi ismerősei, szomszédai, barátai is napi szinten őrültebbnél őrültebb teóriákkal bombázzák a közösségi médiában? Mit tehet az ember amikor még rendkívül magas beosztású, vezető egészségügyi szakember is lelkesen megosztja ezeket az információkat? Vagy éppen a saját háziorvosa? Kiben bízhatunk? 

    Konzekvencia: mindenki hallgasson a józan eszére! A google adatok alapján már január második felétől soha nem látott módon megugrottak a keresések „maszk” és „fertőtlenítő” szavakra a magyar google felhasználók között, tehát nagyon sokan tudták, hogy mit kell tenni.

  1. Akkor hiszek politikusnak, mikor ló legel a sírján. Járványügyi kérdésben minimum fenntartással kezelem (ez volt az évszázad csúsztatása) a vezető kínai politikusok megnyilvánulásait a 2003-as SARS -járvány óta. De amit a világ nagyhatalmainak vezetői az elmúlt néhány hónapban bemutattak, az mindent alulmúlt. Trump, Putyin, Boris Johnson, Bolsano… Csak azért nem írom, hogy elértük a mélypontot, mert megtanultam, hogy mindig van lejjebb… És nem az a legelszomorítóbb, hogy amit tettek, azzal embereket sodortak veszélybe, hanem azt, hogy amit tettek vagy éppen szándékosan nem tettek csakis a saját politikai céljaikat szolgálta. Ezért kellett meghalnia néhány tízezer embernek.

    Konzekvencia: hagyjuk a politikusokra a szónoklatokat, akármit mondanak szinte biztos, hogy már a következő választási ciklusra készülnek.

    1. Az ember azt hinné, hogy legalább egy olyan professzionális szervezet, mint a WHO a legszigorúbb szakmai elvek alapján működik. Sajnos kiderült, hogy WHO is a lobbiérdekek és egyéni ambíciók melegágya. Amikor már mindenki nyíltan pandémiáról beszélt, a WHO képviselői kitartottak az eredeti szólamaik mellett. Ez – vélhetőleg – újfent sok ezer ember életébe került. Amikor végre kimondták a bűvös szót, akkor is gyökeresen mást ajánlott a WHO vezetősége, mint a helyi képviselők (teszteljünk-ne teszteljünk, maszkoljunk – ne maszkoljunk)

      Konzekvencia: nincs, illetve mindenki szűrje le maga a tanulságokat.

  1. Az abszolút jó hírt hagytam a végére! Kiderült, hogy a néha a legrégebbi módszerek a legjobbak! A sok féknyúz között legalább azt az egyet kitartóan állította minden illetékes, hogy a szappan megsemmisíti a vírust. De az előzmények után ennek sem tudok igazán örülni.

    Konzekvencia: moss kezet, az minden ellen IS jó! 🙂

Nincs hozzászólás

Szólj hozzá